Magyar Radiológusok Társasága Kongresszusa

7. Szekció: Cardiovascularis képalkotás

S07.09: A digitális variancia angiográfia (DVA) felhasználhatóságának vizsgálata csökkentett dózisú alsó végtagi érfestések során

Előadó neve

Kovács Gergely Imre

Előadó születési éve

1996

Előadó pecsétszáma/működési nyilvántartási száma

Előadó munkahelye

Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Előadó telefonszáma

+36205172442

Előadó e-mail címe

k.gergo9@gmail.com

Az előadás címe

A digitális variancia angiográfia (DVA) felhasználhatóságának vizsgálata csökkentett dózisú alsó végtagi érfestések során

Szerző(k) neve és munkahelye

Kovács Gergely Imre, Gyánó Marcell, Szigeti Krisztián, Osváth Szabolcs, Nemes Balázs, Sótonyi Péter
Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Szekció

7. Szekció: Cardiovascularis képalkotás

Bemutatás módja

Szóbeli

Témakör

intervenciós radiológia

Összefoglaló szövege

Bevezetés: Korábbi kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a digitális variancia angiográfia (DVA) képfeldolgozási eljárással magasabb kontraszt-zaj arány (Contrast-Noise Ratio, CNR) érhető el, és ezáltal diagnosztikai szempontból jobb minőségű felvételek készíthetőek a hagyományos digitális szubtrakciós angiográfiához (DSA) képest.
Célkitűzés: Hipotézisünk az volt, hogy a DVA eljárással nyert képminőség javulást kihasználva jelentős mértékben csökkenthető a sugárdózis az alsó végtagi érfestések során.
Módszerek: A kutatásba 30 perifériás érbetegségben szenvedő beteget (Fontaine IIb-IV, 10 nő és 20 férfi páciens, átlagéletkoruk 70±8 év) vontunk be előzetes tájékoztatás, és írásos beleegyezésüket követően. Minden páciensnél egy rutin, normál dózisú (ND) (1,2 µGy/képkocka), és egy alacsony dózisú (AD) (0,36 µGy/képkocka) kontrasztanyagos felvételt készítettünk három régióban: abdominális, femorális és crurális, amiket DSA,- és DVA eljárással egyaránt feldolgoztuk. A felvételek CNR értékeit matematikai módszerekkel vizsgáltuk és értékeltük. Ezt követően öt fokozatú Likert-skálán osztályoztuk a képminőséget a klinikai felhasználhatóság szempontjából. Az így kapott Likert-pontszámokat outlier analízist követően Wilcoxon-féle előjeles rangpróbával értékeltük.
Eredmények: 19198 CNR értékpár alapján az AD-DVA képek az ND-DSA-hoz képest 1,5-2,8x magasabb CNR arányt mutattak. A Likert-osztályozást követően a DVA képek minden régióban
magasabb átlagértéket kaptak, mint az azonos sugárdózisú DSA képek. Az eltérő dózisok összehasonlítása során abdominálisan a ND-DSA eljárás jobbnak bizonyult, mint az AD-DVA. A magas bélgáz tartalmú felvételek (3/30 páciens) kizárását követően az eljárások közötti különbség már nem volt szignifikáns (AD-DVA: 3,33±0,09 és ND-DSA: 3,42±0,1). A femorális régióban
mindegyik esetben legalább 4-es Likert átlagot kaptunk, azaz legalább a napi rutin DSA képminőségnek az összes módszer megfelel. Az AD-DVA képek a cruális régióban szignifikánsan
magasabb Likert pontszámot (3,62±0,09) értek el, mint az NDDSA (3,37±0,08) felvételek.
Következtetések: Az eredményeink azt mutatják, hogy a DVA eljárás használatával leginkább a femorális és crurális régiók érfestése során van lehetőség a képminőség megtartása mellett
jelentősen csökkenteni a beavatkozáshoz szükséges sugárdózist.
Vizsgálataink eredménye alapján a dóziscsökkentés mértéke elérheti 70%-ot.

Azonosító

S07.09

Fajta

Szabad

Státusz

elfogadva

Elfogadott bemutatás mód

szóbeli

Előadás fájl jóváhagyás

nem rendelkezett róla

Előadó

5713

Kezdete

16:35

Vége

16:45

Szerző mező (örökség)