7. Szekció: Cardiovascularis képalkotás
Dr. SARKADI HUNOR
1982
68428
Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika - Semmelweis Egyetem, Budapest
+3630 5966510
hunor.sarkadi@gmail.com
A pseudoaneurysmák incidentiája és hajlamosító tényezői egy nagy betegforgalmú cardiovascularis centrumban
Sarkadi Hunor1, Csőre Judit1, Veres Dániel Sándor2, Szegedi Nándor1, Molnár Levente1 Bérczi Viktor3, Gellér László1, Merkely Béla1, Dósa Edit1,4
1 Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2 Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
3 Semmelweis Egyetem, Orvosi Képalkotó Klinika
4 Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Vascularis Radiológiai Kutatócsoport
7. Szekció: Cardiovascularis képalkotás
Szóbeli
intervenciós radiológia
Kulcsszavak: pseudoaneurysma, incidentia, anaemia, INR, záróeszköz
CÉLITŰZÉS: Mivel a postpunctiós pseudoaneurysmákkal (PSA-kkal) kapcsolatos irodalmi adatok többsége esettanulmányból és kis elemszámú vizsgálatból származik, ezért célul tűztük ki e szövődmény incidentiájának és predictiv factorainak a meghatározását egy relatíve nagy betegpopulációban.
MÓDSZEREK: Retrospectiv kutatásunk alapját egyrészt az a 30196 beteg képezte, akik 2016 és 2020 között artériás punctiót igénylő endovascularis beavatkozáson estek át a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, másrészt kigyűjtöttük azon betegeket is, akiknél a PSA egyéb okból adódóan, például vénás szúrás után alakult ki. Elemeztük a kórelőzményeket, a beavatkozás előtti laborparamétereket, az endovascularis technikák típusát, valamint a PSA-k klinikai, radiológia és terápiás jellemzőit.
EREDMÉNYEK: Százharmincnégy betegnél (72 nő; átlagéletkor: 69,5±15,2 év) fordult elő PSA (tünetes: N = 112; 83,6%). A PSA-k közül 53 radiológiai (53/6555; 0,8%), 31 coronaria (31/18038; 0,2%), 25 nem coronaria, de cardiologiai (25/5603; 0,4%), 25 pedig egyéb ok miatt (pl. vénás interventio után) került diagnosztizálásra. A PSA-k 37%-a záróeszköz-használat mellett alakult ki. A PSA-k 25,4%-a a felső (arteria brachialis: N = 22, arteria radialis: N = 10, arteria ulnaris: N = 2), míg 74,6%-a az alsó végtagra (arteria iliaca externa: N = 6, arteria femoralis communis: N = 75, arteria femoralis superficialis: N = 18, arteria poplitea: N = 1) localisálódott. Az alsó végtagi PSA-k üregének átlagos nagysága szignifikánsan nagyobb (P = 0,034) volt, mint a felső végtagi PSA-k üregének az átlagos nagysága. A PSA-üreg többrekeszes volta is az alsó végtagon volt a gyakoribb (P < 0,001). A PSA terápiája 25 esetben (18,7%) a nyomókötés visszahelyezése, 5 esetben (3,7%) transduceres compressio, 86 esetben (64,2%) thrombin injectio, 18 esetben (13,4%) pedig sebészi reconstructio volt. Egy nem, életkor és beavatkozás-típus tekintetében illesztett kontrollcsoporttal (N = 134) való összehasonlításban az anaemia (OR: 0,33; 95% CI: 0,21–0,51; P < 0,001), a magas INR-érték (OR: 12,97; 95% CI: 2,80–72,06; P < 0,001) és a záróeszköz-használat (OR: 3,5; 95% CI: 2,3–5,2; P = 0,016) a PSA-képződés predictiv factorának bizonyult.
KÖVETKEZTETÉS: Az anaemiás és a magas INR-rel rendelkező betegek, valamint akiknél a punctiós nyílás ellátása záróeszközzel történik fokozott observatiót igényelnek.
S07.03
Szabad
elfogadva
szóbeli
nem rendelkezett róla
5696
15:35
15:45
Sarkadi Hunor1, Csőre Judit1, Veres Dániel Sándor2, Szegedi Nándor1, Molnár Levente1 Bérczi Viktor3, Gellér László1, Merkely Béla1, Dósa Edit1,4
1 Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2 Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
3 Semmelweis Egyetem, Orvosi Képalkotó Klinika
4 Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Vascularis Radiológiai Kutatócsoport